Nap, meleg, tavaszi levegő – mindannyian izgatottan várjuk a tavasz érkezését minden évben. Az idei tavaszi szezon megváltoztatta megszokott életünket: kénytelenek vagyunk betartani a karantént és minden lehetséges biztonsági intézkedést, hogy megóvjuk magunkat és gyermekeinket a koronavírus-fertőzéstől. Ennek ellenére a tavasz magabiztosan megállja a helyét az ablakon kívül. És bár a legtöbb ember élvezi a napsütést, a tavaszi rügyeket és a virágzó fákat, a szezonális allergiák már elkezdték zavarni a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. A jelenlegi körülmények között is elmegyünk rövid sétára, boltba, szellőztetjük lakásunkat, érintkezve a környezettel és az allergénekkel.
Forrás: instagram @belik_tanya_photo
Ebben a nehéz időszakban a szülőknek maximális figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy gyermekeiket megóvják a koronavírus-járványtól. De sajnos senki sem törölt más olyan betegségeket, amelyek negatívan befolyásolhatják a gyermek állapotát, különösen az allergiát. Hogyan lehet felismerni az allergiát fiában vagy lányában, és mit kell tenni? Azt javaslom, hogy közösen kezeljük ezt a kérdést.
A szezonális allergia vagy szénanátha a nyálkahártyák allergiás megbetegedése, amelyet különféle növények virágpora okoz. Egy ingerre válaszul az emberi immunrendszer elkezd „újradolgozni”, úgy reagál a pollenre, mintha az egy vírus lenne. Úgy tűnik, hogy a növények most kezdenek felébredni, így az allergia kockázata minimális. Valójában a tavasz az allergiaszezon kezdete: a fa nedve felgyorsítja a keringést és elősegíti a pollen terjedését a levegőben.
Forrás: instagram@anton_fedorovich
A betegségnek általában három hulláma van éghajlati övezetünkben:
A szezonális allergiáknak leginkább a három évnél idősebb gyermekek és a 35 év alattiak vannak kitéve, akiknek nyálkahártyája nagyon érzékeny a külső irritáló hatásokra. Az allergia okai elsősorban az öröklődést foglalják magukban – ha hajlamos a szénanáthára, megnő annak a valószínűsége, hogy a baba is találkozhat ilyen problémával. Egy másik ok az allergénnel való érintkezés rendszeressége és intenzitása. Például az ukránok jellemzően allergiásak a parlagfűre az országon belüli elterjedtsége miatt, míg a görögöknél a leggyakoribb allergia az olajfákra.
A szénanátha tünetei sokak számára jól ismertek: orrfolyás, aktív könnyezés, köhögés. Ez igaz, mert az allergia a légzőrendszert és a szem nyálkahártyáját érinti. Ezért a szülők fő feladata itt az, hogy ne keverjék össze az allergiás tüneteket más betegségekkel.
Forrás: Instagram@mariashakinaphotography
Ez elég gyakori gyakorlat a munkánkban. Idén ősszel egy fiatal beteg érkezett hozzánk olyan légzési panaszokkal, amelyek már több hónapja gyötörtek bennünket. A vizsgálat után a gyermeknél bakteriális arcüreggyulladást diagnosztizáltak. Az arcüreggyulladás kezelése azonban nem hozott pozitív eredményt, a gyermek továbbra is nehezen lélegzett. Elkezdtünk mérlegelni más olyan okokat is, amelyek kiválthatják a sinusitist, beleértve az allergiát is. A szükséges allergiatesztek elvégzése után kiderült, hogy a beteg növényi pollenre allergiás. De felmerült a következő kérdés - már ősz volt az ablakon kívül, amikor az összes fa és fű elhalványult, és a virágpor már nem repült. Ez azt jelentette, hogy az évszakváltás ellenére a gyermek továbbra is ki volt téve az allergénnek.
A kis beteg szüleivel együtt elkezdtük elemezni az étrendjét, hogy megértsük, mi okozhatja az allergiát. Kiderült, hogy a gyerek lelkes mézértő. A méz pedig gyakran tartalmaz olyan fehérjéket, amelyek hasonlóak a növényi pollenhez, ami allergiát okoz. Így a nagy mennyiségű méz fogyasztásával a gyermek továbbra is érintkezett az allergénnel. Javaslatunkra a szülők kiiktatták a mézet a gyermek étrendjéből, ami segített a légzés helyreállításában.
Forrás: Shutterstock
Van néhány tipp, hogyan lehet elkerülni, hogy az allergiát egy másik betegséggel összekeverjük:
Ha gyermekének láza van, köhög vagy nehézlégzése van, azt tanácsolom, hogy azonnal forduljon orvosához, vagy hívja otthon, hogy megvizsgálja gyermekét.
Forrás: Shutterstock
Először is helyesen kell diagnosztizálni az allergiát. Ma a leggyakoribb diagnosztikai módszerek a bőrvizsgálat és a vérvizsgálat (ELISA). Az alkalmazott módszerről az orvos dönt, az adott beteg esete alapján. Mindkét módszer nemcsak az allergia diagnosztizálásában hatékony, hanem gyakran kiegészítheti egymást, hogy a legpontosabban meghatározza az allergén eredetét.
Az allergia kezelésének átfogónak kell lennie, és kétféle lehet: nem specifikus vagy specifikus. A nem specifikus kezelés nem függ az adott allergéntől. Ezt a kezelést az allergiaszezon kezdete előtt írják elő megelőző intézkedésekkel, beleértve az antihisztaminokat. Ha az allergia már megnyilvánult, gyógyszereket írnak fel a betegség súlyosbodásának csökkentésére. A második csoport a specifikus kezelés. Ezt specifikus immunterápiának (SIT) nevezik. Ez a módszer magában foglalja az allergén részleges bejuttatását az emberi szervezetbe meghatározott ütemterv szerint, ami elősegíti az immunitás kiépítését bizonyos allergénekkel szemben.
Forrás: Shutterstock
A szezonális allergiákkal minden életkorban foglalkozni kell. Bár a növényi pollen nem életveszélyes, a szénanátha jelentősen ronthatja a minőségét. Tapasztalataim szerint gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor a szülők, nem ismerve az allergia valódi okát, gyermekük biztonsága érdekében korlátozhatják étrendjüket vagy a külső környezettel való interakciót. Az ilyen keretek pedig negatívabb hatással vannak utódainkra és jövőbeli életükre, mint gondolnánk.
Most, karantén körülmények között, nem a legjobb idő a kórházba menni – veszélyes lehet. De ha észreveszi, hogy gyermekénél allergia tünetei jelentkeztek, azt tanácsolom, hogy ne öngyógyuljon, és ne hagyja figyelmen kívül a betegséget. Hívhat orvost otthon, hogy megvizsgálja gyermekét és meghatározza a további intézkedéseket, vagy konzultáljon szakemberrel online tisztázás segítségével.
Szóval vigyázzatok magatokra és gyermekeitekre. És ami a legfontosabb: vigyázzatok magatokra és a hazára, és élvezzétek továbbra is a tavaszt.