A gyermekorvos elmagyarázta, miért adják be a K-vitamint, és kik vannak veszélyben

A K-vitaminra szükségünk van a véralvadási rendszer normális működéséhez, szükség esetén aktivál bizonyos fehérjéket, védve a szervezetet a vérveszteségtől.

Forrás: Shutterstock

Amikor egy szülésznő egy ilyen drága, régóta várt babát helyez az anya vagy az apa hasára, azonnal be akarod csomagolni a szeretetedbe, megvédeni minden fájdalomtól és nehézségtől! Ezért az orvos K-vitamin injekcióra vonatkozó javaslatát gyakran ellenségesen fogadják. Végül is a szülők nem tudnak mindent, az orvosok pedig nem magyarázzák el világosan, hogy miért van erre szükség.

Néhány terminológia Az „újszülött vérzéses betegsége” kifejezést a mai világban nem tartják teljesen helytállónak, és az angol nyelvű szakirodalomban szokás ezt az állapotot „K-vitamin-hiányos vérzésnek” (VKDB) nevezni, hogy hangsúlyozzák a betegség és okai közötti összefüggést.

Olvassa el

Miért van szükség a B12-vitaminra, és hol találom?

Olvasd el a cikket

Honnan származik ez a vitamin?

A természetben a K-vitamin két formában fordul elő.

1. K1-vitamin (filokinon) leveles zöldségekben (spenót, saláta, zöldek), brokkoliban, karfiolban, fehér káposztában és más káposztafajtákban, avokádóban, banánban, kiviben, babban gazdag ételekkel együtt kapható. A filokinon húsban, tojásban és tejben is megtalálható.
2. K2-vitamin (menakinon) Speciális baktériumok termelik a belekben, de ez a fajta vitamin a csoportba tartozó vitaminok teljes szükségletének csak körülbelül 10%-át fedezi.

Mindkét forma zsírban oldódó vitamin, ami azt jelenti, hogy zsír jelenlétében jobban felszívódnak, és felhalmozódhatnak a májban. Így egy felnőtt májában általában akár napi 30 adag K-vitamin is tárolódik, így hiánya ritkán fordul elő.

Forrás: Shutterstock

Jelentős K-vitamin-hiány esetén súlyos, néha életveszélyes vérzés alakulhat ki. A K-vitamin részt vesz a kalcium felszívódásában, a D-vitamin anyagcseréjében, ami azt jelenti, hogy hatással van a csont- és porcszövetek egészségére.
Ennek az anyagnak más fontos funkciói is vannak. Az újszülött vérében a K-vitamin koncentrációja rendkívül alacsony, és szinte független az anya vérében lévő szintjétől, mivel rosszul hatol be a méhlepényen keresztül. Az anyatejjel ez a vitamin kis mennyiségben érkezik, de időbe telik, amíg a belek feltöltik a vékonybelet a szükséges mikroflórával. Elvileg még az a csekély mennyiségű K-vitamin is, amit a természet ad a babának, általában elegendő a normális véralvadás biztosításához. De néha, a tudomány számára ismeretlen okokból, működési zavar lép fel, és kialakul az újszülöttek úgynevezett vérzéses betegsége (görögül a "hemorrhagia" vérzést jelent).

Olvassa el

A gyermek jellemvonásai megmondják, milyen vitaminok hiányoznak

Olvasd el a cikket

Ki van veszélyben?

Számos tanulmány után ezen a területen a tudósok bizonyos következtetésekre jutottak.
A megjelenés A vérzéses betegség korai formái Az élet első napjaiban az elégtelen táplálkozás hozzájárul az újszülöttek egészségéhez. Ezért a babát korán kell megetetni és gyakrabban kell szoptatni, különösen a születés utáni 2-3. napon, mivel a kolosztrum több K-vitamint tartalmaz, mint az érett tej, és koncentrációja az újszülött vérében ilyenkor gyorsan csökken.
A késői forma vérzik általában kizárólag szoptatott gyermekeknél alakul ki, akik nem kaptak K-vitamin injekciót a kórházban. Ennek a vitaminnak a koncentrációja fokozatosan csökken minden gyermeknél, de senki sem tudja megjósolni, mikor válik kritikussá, és mi lesz a halálos szint egy adott baba számára.
A máj és az epeutak veleszületett és szerzett betegségei, a szükséges anyagok felszívódásának zavara a belekben, az elégtelen táplálkozás, az antibiotikumok hosszú távú használata, a cisztás fibrózis kockázati tényezők lehetnek a késői formák kialakulásában. Miután a születést követő első órákban K-vitamin injekciót adott be, szinte 100%-ig biztos lehet benne, hogy a babája nem áll fenn a hiány miatti vérzés veszélye!

Forrás: Shutterstock

ÉBER
A hosszú távú megfigyelések eredményei szerint a vérzéses betegség legveszélyesebb formája leggyakrabban az egészséges, teljes időre született, normál terhességből természetes úton született, kizárólag szoptatott gyermekeket érinti. Vagyis ez sokkoló lesz a család számára, és nem tudjuk, miért történik ez. De a tudomány tudja, hogyan előzhető meg a katasztrófa. A K-vitamin profilaktikus injekciója szinte nem okoz vetélést.

Mivel lehet helyettesíteni az injekciót?

A K-vitamin profilaxisának módszerét és rendjét illetően nincs világszerte konszenzus. Az USA-ban, az európai és ázsiai országokban ezt a vitamint minden újszülöttnek az élet első 6 órájában adják be egyetlen intramuszkuláris injekció formájában. Azokban az országokban, ahol a K-vitamin szájon át szedhető oldat formájában van regisztrálva, ajánlott naponta kis adagokban, vagy háromszor (az 1., 7. és 28. napon) nagyobb mennyiségben a baba szájába cseppenteni.

Olvassa el

A második kijevi szülészeti kórház: hogyan nem lehet idő előtt szülni? Egy történet a szülésről

Olvasd el a cikket

A szóbeli forma jelenleg nem regisztrált Ukrajnában. Az injekciót tekintik a leghatékonyabbnak. Tanulmányok kimutatták, hogy a K-vitamin cseppenkénti szedésével jelentősen csökkentjük a hiánya okozta vérzés valószínűségét, de ez a módszer esetleg nem működik. Számos olyan csecsemő van, akinek (még) fel nem ismert máj- és bélbetegsége van, és a K-vitamin szájon át szedve egyszerűen rosszul szívódik fel. Azonban fokozatosan felszívódik az injekció beadásának helyéről, megkerülve az emésztőrendszert. Ezenkívül nulla valószínűséggel elfelejtjük a baba gondozása során a következő cseppek bevételét, ami csökkenti a megelőzés hatékonyságát.
Egyes tudósok szerint egyetlen injekció nem elegendő, és további cseppekkel történő profilaxisra van szükség. Valaki megpróbálja korrigálni a szoptató anyák táplálkozását, vagy különböző adagokban K-vitamint ír fel nekik. Vannak olyan tanulmányok is, amelyek az anyák és gyermekeik vérében, valamint az anyatejben mérték a K-vitamin szintjét. És a következtetés kétértelmű volt: még a tejben lévő normál vitamintartalom mellett is, néhány látszólag egészséges gyermek valamilyen oknál fogva rosszul szívja fel. De a mesterséges táplálásban részesülő csecsemők esetében ez a probléma irreleváns, mivel az adaptált keverékek megnövekedett K-vitamin-koncentrációt tartalmaznak. Ez nem a szoptatás elhagyására való felhívás, hanem a további tudományos kutatások oka.

Az újszülöttek vérzéses betegségének 3 formája létezik:

1. korai A születés utáni első napon jelenik meg, és leggyakrabban azzal függ össze, hogy az anya bizonyos gyógyszereket szed a terhesség alatt. Igen, egyes vérhígító gyógyszerek, görcsoldók, tuberkulózis elleni szerek, antibiotikumok drasztikusan csökkentik a K-vitamin szintjét a terhes nők és a magzatok vérében. Vannak adatok arra vonatkozóan, hogy a K-vitamin további kinevezése egy olyan nőnek, akit a terhesség utolsó hónapjában ilyen súlyos gyógyszerek szedésére kényszerítettek, csökkenti a csecsemőknél a vérzéses betegség korai formáinak gyakoriságát. És természetesen ezeknek a babáknak születésük után profilaktikus K-vitamin injekciót kell kapniuk.
2. klasszikus Az élet 2-7. napján alakul ki, és a bőr ereinek, az orr nyálkahártyájának, a gyomornak, a beleknek, a köldökzsinór sebének, a műtétek helyén (például körülmetélés) történő vérzéssel nyilvánul meg. A vérzés általában a K-vitamin bevezetése után 20-30 perccel csökken, majd teljesen leáll. A betegség súlyossága nagymértékben függ a kezelés időszerűségétől és megfelelőségétől. És ha a fejlett országokban a betegség klasszikus formájából csak kevesen halnak meg vagy kapnak súlyos szövődményeket, akkor ahol nincs orvosi ellátás, a halálozási arány akár 25% is lehet!
3. késő Ez a legritkább és legveszélyesebb forma. A születés utáni 2-8. héten alakul ki, de akár 4-6 hónapig is megnyilvánulhat. A K-vitamin hiányával összefüggő késői vérzés 4,5–7,2 eset gyakorisággal fordul elő 100 XNUMX újszülöttre vetítve, ha nem tettek megelőző intézkedéseket. A betegség késői formájával gyakran alakul ki vérzés az agyban, a mellékvesékben és a májban.
   Figyelem! A K-vitamin-hiány eseteiről beszélünk, nem a csecsemők vérzésének minden okáról!

Forrás: Fotolia

Előny VS kár

Az utasításokban leírt kifejezett mellékhatások csak a gyógyszer intravénás beadásával lehetségesek, és intramuszkuláris injekcióval a legrosszabb esetben fájdalmas zúzódás alakul ki, amely idővel feloldódik. Valaki azzal érvelhet, hogy az előny is kétséges, mivel a K-vitamin hiányából eredő halálos vérzés nagyon ritka. Azonban minden 3 5 újszülöttre vetítve körülbelül 100-XNUMX gyermek életét mentjük meg, és további néhány tucatot mentünk meg a kórházi kezeléstől. A világon eddig csak egyetlen esetet dokumentáltak súlyos allergiás reakcióról újszülöttnél K-vitamin intramuszkuláris injekciójára, és egyetlen halálos kimenetelű sem volt.